Cégalapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban
50 000 Ft
tartalma: munkadíj 35,000 Ft,. lleték 15 000 Ft., ajándék aláírási minták
Bt. alapítás
A Bt. alapítás összköltsége 40.000,- forint.
A cégalapítás költsége magában foglalja az illetéket, tulajdoni lapok költségét, korlátlan számú aláírási mintát, az okiratszerkesztés és jogi képviselet, valamint az ügyviteli szolgáltatások díját és az áfát-, tehát minden cégalapítással kapcsolatos költséget. (A költségkalkuláció az egyszerűsített eljárásra vonatkozik.)
A cégalapítás teljes folyamata 1-5 munkanapot vesz igénybe - sürgősségtől függően.
A Bt. alapítás főbb előnyei:
- Az egyéni vállalkozáshoz képest a gazdasági társaság magasabb presztízsű.
- Nincs minimális jegyzett tőke.
A Bt. alapítás hátrányai:
- Egyéni vállalkozásnál drágább alapítás,
- A korlátolt felelősségű társasággal ellentétben a cég beltagja korlátlanul, saját vagyonával is felel.
A nem jogi személyiségű társaságok- a közkereseti társaság és a betéti társaság- általános szabályai, vagyoni hozzájárulás mértéke, tagok felelőssége, vezető tisztségviselők
Mindkét társasági forma személyegyesítő jellegű, legalább két tag együttműködése szükséges hozzá. Az ilyen társaságok inkább alacsonyabb tőkével, kisebb taglétszámmal működnek, ahol nagyon fontos a tagok közötti egyetértés, bizalom.
Általában szellemi tőkével rendelkező vagy alacsony eszközigényű munkák vállalkozási formái. Nagy kockázatú üzletek esetén nem javasolt ezen cégformák közül választani.
A nem jogi személyiségű társaságok saját cégnevük alatt jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak, tulajdont szerezhetnek, szerződéseket köthetnek, perbeli jogképességgel rendelkeznek, így felperesi vagy alperesi pozícióban is lehetnek.
A közkereseti (betéti) társaság esetén a korlátlan tagi felelősség miatt
- természetes személy egyidejűleg csak egy közkereseti társaságnak lehet tagja, illetve csak egy betéti társaságnak lehet korlátlanul felelős beltagja
- közkereseti és betéti társaság nem lehet másik közkereseti társaságban tag illetve betéti társaságban beltag
- kiskorú személy nem lehet tagja közkereseti társaságnak, illetve betéti társaságnak beltagja.
A közkereseti társaság tagjai közös üzletszerű gazdasági tevékenységet folytatnak, amelyhez a tagoknak vagyoni hozzájárulást kell a társaság rendelkezésére bocsátani. A társaság tagjai a társaság tartozásaiért korlátlanul és egyetemlegesen felelnek, azaz a teljes magánvagyonukkal is. Ha a közkereseti társaság a hitelezőivel szembeni kötelezettségeinek nem tud eleget tenni, a tagok vagy további vagyoni hozzájárulást teljesíthetnek a társaság részére (de erre nem kötelezhetők) vagy ha ez nem történik meg, külön eljárásban kötelezhetők, hogy a mögöttes helytállási kötelezettségük alapján a hitelezőket elégítsék ki akár a saját vagyonuk terhére is.
A betéti társaság tagjai üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására vállalnak kötelezettséget oly módon, hogy legalább egy tag (beltag) felelőssége a társaság vagyona által nem fedezett kötelezettségekért korlátlan és több beltag esetén egyetemleges, míg legalább egy másik tag (kültag) csak a társasági szerződésben vállalt vagyoni betétje szolgáltatására köteles. A kültag korlátozott felelőssége korlátlanná válik a törvényben meghatározott okokból. Ilyen például, ha a társaság jogutód nélkül megszűnik és a kültag a hitelezők rovására úgy él vissza, hogy a társaság vagyonával sajátjaként rendelkezik, vagy a társasági vagyont úgy csökkenti a saját vagy más javára, hogy ezáltal a társaság a kötelezettségeit nem tudja harmadik személlyel szemben teljesíteni
Ha a betéti társaság beltagja és a kültagja házastársak, akkor a házastársi vagyonközösség szabályai szerint Csjt. 30.§ (3) bek. a kültag házastárs a beltag házastárs mögöttes felelősségéből eredő tartozásáért a házastársi közös vagyonnak a rá eső részével köteles helytállni és nem hivatkozhat arra, hogy ő mint kültag csak korlátozottan felel a társaság kötelezettségeiért.
Kkt. és bt. esetén a tagok határozzák meg a vagyoni hozzájárulás mértékét. Nincs olyan jogszabályi előírás, amely a tagok által vállalt teljesítendő tőke minimális mértékét meghatározná, de a tagok kötelesek a vagyoni hozzájárulást a társasági szerződésben meghatározott időpontig a társaság rendelkezésére bocsátani.
A gazdálkodás következtében létrejött nyereséget és a veszteséget a vagyoni hozzájárulásuk arányában kell megosztani, kivéve ha a társaság tagjai ettől eltérően állapodnak meg , de a nyereségből egyik tag sem zárható ki.
Kkt. és bt. esetén a tagok személyes közreműködéssel is részt vehetnek a társaság tevékenységében. A személyes közreműködés feltételeit és tartalmát a társasági szerződésben lehet szabályozni,de a személyes közreműködést vállaló tag a többi taggal kötött külön megállapodásába is foglalható. Nem minősül személyes közreműködésnek az üzletvezetés és a képviselet, valamint a munkaviszony illetve a polgári jogi szerződés alapján történő munkavégzés. A személyes közreműködés ingyenesen vagy díjazás ellenében végezhető. A személyes közreműködésről szóló megállapodásban javasolt meghatározni azokat a szankciókat, amelyek a vállalt kötelezettség nem megfelelő teljesítése esetén jár ( pl. kötbér)
A kkt. és bt. legfőbb szerve a tagok gyűlése, amelyen minden tag jelen lehet.
A határozathozatal során valamennyi tagnak azonos mértékű szavazata van, ettől a társasági szerződés eltérhet, de legalább egy szavazat minden tagot megillet.
A tagok gyűlésén a tag megjelenhet személyesen vagy ha a társasági szerződés ezt megengedi, a tagok a tagsági jogaikat elektronikus hírközlő eszközök igénybevételével is gyakorolhatják. A tagok gyűlése hatáskörébe tartozó minden kérdésben, így a számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyásáról is a tagok ülés tartása nélkül írásbeli vagy más bizonyítható módon történő szavazás útján is határozhatnak.
Főszabály, hogy a tagok gyűlése a leadható összes szavazatszámhoz viszonyított szótöbbséggel hozza meg a határozatát.
Közkereseti társaság esetén a vezető tisztségviselők az üzletvezetésre jogosult tag vagy tagok. Üzletvezetés minden olyan kérdésben való döntés, amelyről nem a tagok gyűlése jogosult dönteni, ezek általában operatív jellegű döntések és csak a tagok egymás közötti belső ügyeiben való döntéshozatalra terjed ki. Közkereseti társaság vezető tisztségviselői csak a társaság tagjai lehetnek, megválasztható minden tag vagy csak néhány tag. Csak olyan tag választható meg vezető tisztségviselőnek akinél a Gt. 23. §-ban előírt kizárási okok nem állnak fenn. A társaság tagja lehet, olyan személy, aki olyan foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll, amely megegyezik a társaság főtevékenységével, de üzletvezetésre jogosult tagnak nem választható meg.
A tag üzletvezetésre időbeli korlátozás nélkül vagy határozott, maximum 5 évre választható meg.
A közkereseti társaság törvényes képviseletét harmadik személyekkel szemben az üzletvezetésre jogosult tagok látják el, önállóan vagy együttesen és ennek megfelelően gyakorolják cégjegyzési jogukat is, amely a társaság írásbeli képviseletét jelenti.
Betéti társaság esetén általában az üzletvezetéssel, képviselettel, cégjegyzéssel a beltagot vagy beltagokat bízzák meg, ennek oka, hogy a társaság nem megfelelő működése esetén a társaság tartozásaiért ők felelnek a saját magánvagyonukkal is.
A tagok a társasági szerződésben rendelkezhetnek úgy is, hogy a kültagot választják meg vezető tisztségviselőnek.
A tagok akaratán kívül átmenetileg a kültag vezető tisztségviselővé válhat, ha a társaság üzletvezetésre jogosult beltagjának a tagsági jogviszonya megszűnik (pl. meghal) és nem marad üzletvezetésre jogosult tag. Ilyen esetben a kültagnak kell megtennie minden olyan intézkedést, amely a társaság törvényes működésének helyre állításához szükséges.
forrás: http://ceginformaciosszolgalat.kim.gov.hu
