Cégalapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban
50 000 Ft
tartalma: munkadíj 35,000 Ft,. lleték 15 000 Ft., ajándék aláírási minták
Kft. alapítás
A Kft. alapítás összköltsége 40.000,- forint.
A cégalapítás összege tartalmazza az illetéket, tulajdoni lapok költségét, korlátlan számú aláírási mintát, az okiratszerkesztés és jogi képviselet, valamint az ügyviteli szolgáltatások díját és az áfát, tehát minden alapítással kapcsolatos költséget. A költségkalkuláció az egyszerűsített eljárásra vonatkozik.
A Kft. alapítás teljes folyamata 1-5 munkanapot vesz igénybe sürgősségtől függően.
Amennyiben egyszemélyes gazdasági társaságot szeretne létrehozni, úgy a korlátolt felelősségű társasági forma erre is lehetőséget biztosít.
A Kft. legkisebb jegyzett tőkéje ötszázezer forint. A törzsbetétek szolgáltatása a következő módon történhet:
Egyszemélyes Kft. alapításakor befizethető a teljes pénzbeli betét, illetve választhatóan alapításkor egyszázezer forint, egy éven belül a fennmaradó rész. A Kft. cégbírósági bejegyzésig elegendő az ügyvezetői nyilatkozat a befizetésről. A végzés meghozatala után azonban a Kft ügyvezetője nyolc naptári napon belül köteles a Kft. által nyitott pénzintézeti folyószámlára átvezetni az összeget.
Többszemélyes cég esetében alapításkor a pénzbeli betétek minimum 50%-a befizetendő, egy éven belül a fennmaradó rész. Az eljárásra vonatkozó határidők és kötelezettségek megegyeznek az egyszemélyes Kft. esetében leírtakkal.
A Kft. alapítás főbb előnyei:
Az egyéni vállalkozáshoz és a betéti társasághoz képest a társaság magasabb presztízsű, valamint a korlátolt felelősség.
Kft. alapítás hátrányai:
Egyéni vállalkozásnál drágább alapítás, betéti társaságnál viszonylag költségesebb lehet a működtetés és a társaság megszűntetése.
Korlátolt Felelősségű Társaság általános információk
Magyarországon a legnépszerűbb társasági forma a jogi személyiséggel rendelkező korlátolt felelősségű társaság, amely előre meghatározott összegű törzsbetétekből álló törzstőkével (jegyzett tőkével) alakul. A korlátolt felelősségű társaság alapításához legalább ötszázezer forint tőkével kell rendelkezni, amely lehet készpénz vagy apport.
A törzstőke a tagok törzsbetéteinek összességéből áll, amelyek különböző mértékűek lehetnek, de százezer forintnál nem lehet kisebb és tízezerrel maradék nélkül oszthatónak kell lennie.
A társaság bejegyzésére csak azután kerülhet sor, ha a bejegyzési kérelem benyújtásáig minden egyes pénzbeli hozzájárulásnak legalább a felét a társaság javára befizették. Ha a pénzbeli hozzájárulások teljes összegét a társaság alapításakor nem fizették be, a fennmaradó összeg befizetésének módját és esedékességét a társasági szerződésben kell meghatározni. A társaság cégbejegyzésétől számított egy éven belül valamennyi pénzbeli hozzájárulást be kell fizetni. A pénzbeli hozzájárulás befizetését hitelintézeti igazolással vagy ügyvéd által ellenjegyzett , vagy közjegyző által közokiratba foglalt ügyvezetői nyilatkozattal is lehet igazolni.
A nem pénzbeli hozzájárulást a társasági szerződésben szabályozott időben és módon kell a társaság rendelkezésére bocsátani. Ha alapításkor a nem pénzbeli hozzájárulás értéke eléri a törzstőke felét, akkor ezt alapításkor teljes egészében a társaság rendelkezésére kell bocsátani. Ha a nem pénzbeli hozzájárulást a társaság alapításakor nem bocsátották teljes egészében a társaság rendelkezésére, akkor ezt a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül teljesíteni kell.
A társaság tagjai kizárólag a társasági szerződésben meghatározott törzsbetéteik szolgáltatására és az általuk vállalt egyéb vagyoni hozzájárulás teljesítésére kötelesek. Ilyen lehet a mellékszolgáltatás, amelyről részletesen a társasági szerződésben kell rendelkezni. Mellékszolgáltatás lehet például az ingatlan használatba adása vagy a tag által a társaság számára végzett személyes közreműködés, például árubeszerzés, könyvelés, de csak abban az esetben, ha azt nem munkaviszony vagy polgári jogi jogviszony keretében végzi a tag. A tag a mellékszolgáltatást díjazásért vagy ingyenesen is vállalhatja. Ha a tag az üzletrészét átruházza, ezzel a mellékszolgáltatási kötelezettség megszűnik, az új tag nem köteles ennek szolgáltatására.
A személyes munkavégzésként nyújtott mellékszolgáltatás ellenértéke a SZJA. törvény rendszerében, önálló tevékenységből származó jövedelemként az összevont adóalapba tartozik, feltéve, hogy a tagnak a bevétele érdekében felmerült költségét a társaság költségei között nem számolja el SZJA. tv. 16.§ (1) bek. Ha elszámolja a társaság saját költségei között, úgy a tag részéről nem önálló tevékenységből származó jövedelemnek minősül SZJA. tv. 24. § (1) bek.
A pótbefizetés a társaság részére fizetett pénzösszeg, amelyet a tagok önként vállalhatnak a társasági szerződésben, arra az esetre, ha a társaságot ért veszteség rendezése érdekében ez szükséges. A pótbefizetés egy átmeneti pénzforrás a társaság részére. A társasági szerződésben kell meghatározni azt a legmagasabb összeget, amelyre a tagok pótbefizetésként kötelezhetők. Amennyiben a társasági szerződés megengedi a pótbefizetés elrendelését, arról a taggyűlésnek kell döntenie.
A pótbefizetés elmulasztásának következménye, hogy a tag tagsági jogviszonya megszűnik, de a volt taggal szemben a társaság kártérítést is követelhet.
A pótbefizetés adózási következménnyel nem jár, mert az a saját tőke elemeit érinti, amelynek elemei között adózott források szerepelnek. Szt. 38.§ (1) bek.
A pótbefizetés számviteli szabályait az Szt. 37-38 § tartalmazza.
A társaság bejegyzése után a tagok jogait és a társaság vagyonából őket megillető hányadot az üzletrész testesíti meg. Gt. 121.§ (1) bek. A főszabály, hogy azonos mértékű üzletrészhez, azonos tagsági jogok kapcsolódnak, de ettől a tagok a társasági szerződésben eltérhetnek. ( Például a tagok üzletrésze azonos mértékű 50-50 %, de az egyik tagnak 30 szavazatot, a másiknak 70 szavazatot biztosítanak, vagy a tagok üzletrésze 50-50 %, de a nyereségből való részesedésük 30-70 %.)
A tagsági jogviszony megszűnésének tipikus módja az üzletrész átruházás. A tagoknak a társasági szerződés elfogadásakor kell dönteniük az üzletrész átruházásával kapcsolatosan olyan fontos kérdésekről, hogy lehetővé teszik-e az üzletrész átruházását kívül álló harmadik személyre, vagy kizárják- e az üzletrész ingyenes átszállását , illetve az elővásárlási jog hogyan gyakorolható.
Az üzletrész átruházási szerződést írásba kell foglalni és az új tagnak a társaság felé nyolc napon belül ezt be kell jelentenie.
A társaság ügyvezetője köteles a tagváltozást a cégbíróságnak a cégjegyzékbe való bejegyzés végett módosított tagjegyzéken benyújtani.
A Legfelsőbb Bíróság az EBH 2004/1141 számú döntése irányadó arra, hogy az üzletrész átruházás a szerződő felek között, a társasággal illetve harmadik személlyel szemben mikortól hatályos.
A kft. legfőbb szerve a taggyűlés, amely dönthet mindazokban a kérdésekben, amelyeket a törvény kifejezetten a hatáskörébe utal.
A taggyűlésen a korlátolt felelősségű társaság tagjai személyesen, illetőleg meghatalmazott képviselőjük útján vehetnek részt.
A társasági szerződés rendelkezhet a taggyűlés olyan módon történő megtartásáról is, hogy a tagok a taggyűlésen nem közvetlen személyes jelenléttel, hanem a társasági szerződésben foglaltak szerint, erre alkalmas, a tagok közötti párbeszédet, illetve vitát korlátozás nélkül lehetővé tevő elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével vesznek részt. A taggyűlés ilyen módon történő megtartása esetén nem alkalmazhatók olyan elektronikus hírközlő eszközök, amelyek nem teszik lehetővé a taggyűlésen részt vevők személyének megállapítását. A társasági szerződés kizárhatja a taggyűlés elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével történő megtartásának lehetőségét, illetve meghatározhatja azokat a kérdéseket, amelyek ilyen módon nem tárgyalhatók. Az elektronikus hírközlő eszköz közvetítésével tartott taggyűlésen elhangzottakat és a hozott határozatokat hiteles módon, úgy kell rögzíteni, hogy az utóbb is ellenőrizhető legyen. Ha a taggyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a cégbírósághoz, a felvétel alapján jegyzőkönyvet kell készíteni.
A taggyűlés akkor határozatképes, ha azon a törzstőke legalább fele, vagy a leadható szavazatok többsége képviselve van. A társasági szerződés ennél nagyobb részvételi arányt is előírhat.
A tagok taggyűlés tartása nélkül is határozhatnak bármely a taggyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben, ha a társasági szerződés ezt megengedi, így a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadásáról is. Gt. 20. § (2) bekezdés.
A korlátolt felelősségű társaság vezető tisztségviselője az ügyvezető
A társaság ügyeinek intézését és a társaság törvényes képviseletét a tagok közül vagy harmadik személyek köréből a taggyűlés által választott egy vagy több ügyvezető látja el. A társasági szerződés úgy is rendelkezhet, hogy valamennyi tag jogosult az ügyintézésre és képviseletre ilyenkor őket kell ügyvezetőknek tekinteni, amennyiben megfelelnek a vezetői tisztségviselőkre vonatkozó általános rendelkezéseknek.
Az ügyvezető feladata többek között a tagnyilvántartás (tagjegyzék) vezetése. Az ügyvezető köteles a tagjegyzéket, illetve - az adatok változása esetén - a módosított tagjegyzéket a cégbíróságnak benyújtani.
forrás: http://ceginformaciosszolgalat.kim.gov.hu
