Cégalapítás egyszerűsített elektronikus eljárásban
50 000 Ft
tartalma: munkadíj 35,000 Ft,. lleték 15 000 Ft., ajándék aláírási minták
Így adózunk 2012-ben
Durván 450 milliárd forintot vesz ki az emberek zsebéből és a cégek kasszájából a 2012-es adócsomag, amelyet a mai, hétfői zárószavazáson szentesített a parlament.
A számos apró és néhány nagyobb adóemelés mellett egy-két ponton tehercsökkentést is tartalmazó 2012-es adóváltoztatások közül a legfájdalmasabb és mindenkit sújtó lépés az áfakulcs 25-ről 27 százalékra való emelése lesz. Drágább lesz a benzin, az áram, a zöldség, a hús, a szappan, a papírzsebkendő, többet kell fizetni a ruháért, de mélyebben a zsebünkbe kell nyúlni akkor is, amikor televíziót veszünk, moziba megyünk, lakást vásárolunk. Ezzel az Európai Unióban nálunk lesz a legmagasabb az áfa, és világviszonylatban is dobogós helyezést ér a 27 százalék. (Dzsibutiban 33, St. Lucia szigetén 40 százalékos az adómérték.) A jövő évi adócsomagtól remélt pluszbevétel egyharmadát, 150 milliárd forintot ez a lépés adja.
A boltban a chipsadó miatt is drágul néhány termék. A szörpöket, koncentrátumokat, sűrítményeket, lekvárokat chipsadóval sújtják.
A béremelést a kormány elvárja, de csak részben díjazza
Nem elég, hogy többe kerül jövőre az élet - átlagosan 4-5 százalékos drágulás, ekkora infláció valószínű -, önmagukban az adóváltozások miatt sok munkavállaló rosszabbul is járna. Ha nem emelnék a bruttó béreket a cégek, akkor a dolgozók nagy része kevesebb pénzt vinne haza, mint idén. Megemelik az egészségbiztosítási járulékot, ez mindenkit egyformán érint. Az adójóváírás megszüntetésével és a szuperbruttó adóalap eltörlésével az átlagbér alattiak rosszul járnának.
A kormány azonban rákényszerítené a cégeket a béremelésre azzal a nyáron elfogadott törvénnyel, amely szerint, ahol nem őrzik meg legalább a bérek az idei nettó értéküket, ott a vállalkozás eleshet az állami megrendelésektől és támogatásoktól. A béremelés azonban nagy terhet jelent a vállalatok zömének, a minimálbért például havi 78 ezerről 92 ezer forintra növeli a kabinet. Hogy elviselhetővé tegyék ezt a bérköltség-emelkedést, a cégek kompenzációt kapnak az elvárt - vélhetően 5 százalék feletti - bérnövelésért cserébe. Nem lesz könnyű a kompenzáció feltételét teljesíteni. A kompenzációra szükséges pénzt pedig abból teremti elő a kormány, hogy "kétegykulcsossá" alakítja a mostani egykulcsos adórendszert: az átlagbér felett, havi 202 ezer bruttó felett keresőknél megmarad a szuperbruttó adóalap, vagyis az átlagbér feletti részt fel kell szorozni 1,27-tel, és erre kell vetíteni a 16 százalékos személyi jövedelemadót. (Ez lényegében azt jelenti, hogy az átlagbér alatti jövedelem után 16, az afeletti jövedelemrész után 20,32 százalékos lesz a levonás.) A rendszer bonyolultabb lesz a mostaninál, szembemenve az Orbán-kormány adóegyszerűsítési törekvéseivel.
Sokáig úgy tűnt, hogy ezekkel a törekvésekkel az egyszerűsített vállalkozói adó, az eva sem fér meg. A Matolcsy György vezette Nemzetgazdasági Minisztérium eltörölte volna, de végül az a kompromisszumos megoldás született a tárca és a kormánypárti képviselők között, miszerint az adó 30-ról 37 százalékra, a válaszhatósági határ 25-ről 30 millió forintra emelkedik. Ilyen feltételek mellett a mostani százezres evakörből tízezrek léphetnek ki adószakértők szerint, az igazi vállalkozók elhagyhatják az egyszerűsített közteherviselési formát.
Az igazán bosszús az lesz, aki dolgozik, de bruttó bérét nincs miből megemelnie a munkaadójának, ebből a kevesebb nettóból kell a drágább élelmiszert megvennie, de már halaszthatatlanná válik az autócsere vagy autóvásárlás. Ő ugyanis a gépjárműszerzési illetékért is többet fizet majd a mostanihoz képest (a kocsi teljesítménye és a kora határozza meg az illeték mértékét, nem pedig a motor hengerűrtartalma, ennek keretében drágul az átírás), és egy új adót, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának 30 százalékára rúgó baleseti adót már fizetnie kell.
A cégek sem fognak örülni
A vállalkozói szféra a kikényszerített, de csak részben kompenzált béremelés és az evakulcs emelése mellett nem lesz túlságosan boldog a 40 milliárd forintos pluszterhet jelentő termékdíj-emelés, a veszteségelhatárolás szigorításától remélt 30 milliárdos költségvetési bevételtöbblet, és a 20 milliárdos cégautóadó-emelés miatt sem.
Az adóváltoztatások között néhány tehermérséklő pontot is találhatunk. Az importautók regisztrációs adója a mostani felére, ötödére csökken, pedig eredetileg a kormány még az emelés mellett foglalt állást. A lízingelt gépjárművek után le lehet majd vonni az áfát, amire az EU kötelezi Magyarországot.
